A Hernád-áttörés a Hernád felső folyásán lévő körülbelül 16 km hosszú szakasz a Nagy Fehér Víz (Vežká Biela Voda) torkolatától Szepessümegig (Smiany). A Hernád itt egy olyan kanyonszerű völgyet alkotott, ahol a partok a hegygerincekről 300 m-es szintkülönbségekkel zuhan alá. A turistamúltnak köszönhetően a Hernád-áttörésnek kiemelkedő helye van a Szlovák paradicsom természeti értékei között.
A Hernád elődje a fiatal neogénkor végén 150 méterrel feljebb folyt a mai Hernád medence sík medrében. A fiatal neogénkor és a negyedkor fordulójában a Szlovák paradicsom területe emelkedni kezdett, míg a Hernádmedence süllyedt. A Hernád bele kezdte vésni magát a mederbe, és így keletkezett a Hernád és a mellékfolyói (Lesnica, Nagy Fehér Víz - Vežká Biela Voda, Fehér patak - Biely potok) patakjaival, vízeséseivel, kaszkádjaival, amelyek a Glac-tető lejtőiről csatlakoznak a folyókhoz.
A befagyott Hernád-áttörésen először 1906 februárjában keltek át. Még ebben a júliusban B. és L. Hajtsch egy egyszerű tutajon tették meg az utat a Hernádon Káposztafalvától (Hrabuice a Hernád torkától) Szepessümegig (Smiany a Hernád torkolata Smianská Maa-nál).
A Hernád-áttörés nem volt egész hosszában járható. 1960-ban kezdték meg a kötél padok kiépítését a Kolostor szakadékban (Klátorská roklina) és 1974-ben fejeződött be a Hegyi szolgálat útjának" fázisos kiépítése. Ezen az útvonalon 7 fémhíd és pad, megközelítőleg 320 m lánc (az exponált sziklafalakba), 140 mászóvas és körülbelül 70 fapad van beépítve.
KÖZLEKEDÉS: Gyalog Iglóról (Spiská Nová Ves), Szepessümegről (Smiany), Szepestamásfalváról (Spiské Tomáovce), Létánfalváról (Letanovce), Káposzta-falváról (Hrabuice) és Imrikfalváról (Dedinky).
A KÖRNYÉK: Csingó (Čingov), Tamásfalvi-kilátó (Tomáovský výhžad), Kolostor szakadék (Klátorská roklina), Létánfalvi malom (Letanovský mlyn), Podlesok, Menedékkő (Klátorisko) és a Fehér patak völgye (dolina Bieleho potoka).
